2020.06.30

Bese visszatért a téli vándorútjáról

Bese, a kígyászölyv újra Európában!

Fotó: Árvay Márton

A Dél-Pest Megyei Természet csoportban hívták fel a figyelmet, hogy Bese, a jeladós madár áprilisban elindult hazafelé és végül Gibraltárnál kelt át a Földközi-tengeren június közepén. Jelenleg az olasz csízma közepén jár, ahonnan már ismeri az utat hazafelé, a Kiskunságba. Várjuk!

Útját az alábbi linken követhetitek:

https://satellitetracking.eu/inds/showmap?check347=347

2019.11.27

Bese, a fiatal kígyászölyv már Nigériában jár

Idén is helyeztek el rádiós jeladót egy a Turjánvidéken született kígyászölyv fiókára az MME ragadozóvédelmi csoportjának munkatársai. A Bese névre keresztelt fiatal madár első vonulását egy fantasztikus rekorddal indította. Október elején 900 km-t repült egy szuszra, majd meg se állt a Szaharáig!

Fotó: Árvay Márton

A Kiskunságban jelölt madár október elsején indult útnak, majd október 7-én a horvát Vis szigetről indulva nyílegyenesen átrepülte az Adriát. A mutatvány után esze ágában sem volt megállni: az olasz csizmát átszelve alkonyatkor még kirepült a Földközi tenger fölé, Szardínia irányába. Ekkor tartott egyhuzamban 300-km-nél. Egy fél nap adásszünet után Tunézia partvonalánál jelent meg! Tehát Horvátországból Tunéziába 19 óra alatt egyhuzamban repült 900 km-t, amelyből 750-et nyílt tengeren, 400-at pedig éjszaka tett meg! Útját hasonló tempóban folytatva átszelte a Szaharát, és október végére megérkezett Nigériába, ahol a jeladó tanúsága szerint megpihent.

Gratulálunk Bese, vigyázz magadra, és tavasszal várunk haza!

Bese, illetve további jeladós madarak mozgása itt követhető nyomon:
https://www.satellitetracking.eu/inds/showtable

A jeladók beszerzését a Duna-Ipoly Nemzeti Park Turjánvidék LIFE projektje támogatta, a jelölés és a nyomkövetés a DINPI és az MME együttműködésében zajlott, illetve zajlik. Köszönet a résztvevő munkatársaknak: Árvay Márton, Turny Zoltán, Juhász Tibor, Zelenák Attila, Csóka Annamária, Papp Gábor

További hírek Beséről és a Turjánvidékről a Facebook-on:
https://www.facebook.com/groups/1830808750470317/

2019.10.08

Szomorú búcsú Örstől

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani Egyesület munkatársai 2017-ben először helyeztek jeladót egy kígyászölyv fiókára a Felső-Kiskunságban. Az Örsnek keresztelt fióka sajnos idén ősszel áramütés áldozata lett egy szigeteletlen villanyoszlop következtében.

Fotó: Árvay Márton

Képgaléria a DINPI oldalán >>

A madár több ezer kilométer repülést követően első telét Szaúd-Arábiában, a másodikat pedig Dél-Szudánban töltötte. Múlt nyáron, hosszú közel-keleti bolyongást követően csak Törökországig vándorolt vissza és idén tavasszal is elidőzött Anatóliában. Végül júliusban mégis átkelt a Boszporuszon és visszatért Magyarországra, harmadéves világos tollazattal. Érdekes módon nem ejtette útba a szülő madarak territóriumát, hanem attól jóval nyugatabbra, a Hanságban telepedett le, ahol a kígyászölyv előfordulása viszonylag ritkának számít. A hátán hordozott jeladó a nyár folyamán nagy pontosságú területhasználati adatokat rögzített, amely elősegítette a kiülőhelyek és táplálkozóterületek feltérképezését.

Örs szeptember 5-én kezdte meg harmadik őszi vonulását, két nap múlva már Temesvártól délre, egy középfeszültségű oszlopon éjszakázott. Sajnos a pozícióadatok a következő napokban rendre ugyaninnen érkeztek, így a legrosszabbat sejtve értesítettük a Milvus Csoport munkatársait. Nagy Attila a helyszínre érkezve megtalálta Örs tetemét és dokumentálta a veszélyes vezetéksort.

A szigeteletlen oszlopfők jelenleg is világszerte okoznak tömeges pusztulást, így sajnálatos módon az eset a vonulást érintő bármelyik országban megtörténhetett volna. A történteket súlyosbítja, hogy a kígyászölyv magyarországi viszonylatban igen kis számban fészkel, évente egyetlen fiókát reptet és legkorábban csak öt-hat évesen válik ivaréretté.

Idén júliusban a szülőmadarak fészkénél egy újabb kígyászölyv fióka kapott jeladót a Felső-Kiskunságban. Bese a napokban kezdte meg első őszi vonulását és remélhetőleg szerencsésebb lesz testvérénél.

Forrás: DINPI

2019.10.02

Elfoglalták a gyöngybaglyok a nekik kihelyezett költőládákat

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán jelent meg a hír, hogy sikeres gyöngybagoly-költést észleltek a Turjánvidék LIFE pályázat során a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvánnyal együttműködésben kihelyezett oszlopládában.

A DINPI és az MME munkatársai hat fiókát gyűrűztek meg Dabas külterületén idén szeptemberben. Bár a költési szezon csúcsa június-július hónapokra tehető, nem ritka, hogy friss foglalás, vagy másodköltés miatt akár az őszi hónapokban is repülnek ki fiókák.

A hazai állomány főleg templomokban és mezőgazdasági épületekben költ. Emiatt - a denevérekhez hasonlóan - nagyon érzékenyek a rosszul ütemezett épületfelújításokra, amelyek akár a teljes bagolycsalád pusztulását is okozhatják. Fiókanevelési időszakban az öreg madarak jellemzően egy, míg télen néhány kilométeres sugarú körön belül vadásznak, zömében rágcsálókra.

A bagolyköpetek vizsgálatával olyan ritka kisemlősfajok is kimutathatók egy területről, mint az északi pocok, vagy a magyar szöcskeegér. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a védelme és kutatása emiatt is kiemelt természetvédelmi feladat.

Árvay Márton (MME)

2019.02.28

Érdekességek és tudományos elemzés a Turjánvidék múltjáról

Megjelent Molnár Ábel Péter A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének tájtörténeti elemzése című tanulmánya a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában.

A Turjánvidék LIFE projekt támogatásával a tájtörténeti kutatás során Molnár Ábel Péter a Natura 2000 területet és a Táborfalvai Lő-és Gyakorlóteret magába foglaló tájrész részletes tájtörténeti elemzését végezte el a vonatkozó geológiai, hidrológiai, régészeti, helytörténeti, botanikai irodalom, a késő-középkori oklevelek, a 18–19. századi archív térképek és az elmúlt 60 év légifelvételeinek feldolgozásával, interjúk készítésével, terepbejárások végzésével. Ezekből idézet-és térinformatikai adatbázist hozott létre és tájtörténeti módszerekkel elemezte őket.

Az elemzés főbb eredményeit az alábbi pontokban foglalta össze a szerző:

• A vizsgált tájrésza késő-középkorban gyepes alapmátrixú volt, benne kis erdőfoltokkal, melyek egy része a 18. században, sőt napjainkban is megvan.
• A gyepgazdálkodás (legeltetés és kaszálás) folyamatosan meghatározó tájhasználati forma a történelmi időkben.
• A fátlan buckásokon mozgó homokfelszínek jöttek létre a 18. században a nyájakkal történő túllegeltetés következtében. A homokmozgást nyárasok telepítésével és a legeltetés korlátozásával állították meg, mely segítette a borókások kiterjedését a buckásokban. A borókások területének csökkenését kitermelések (Borovicskás, 1930-as évek) és leégések (Göböly-járás, utóbbi 70 év) okozzák.
• A vizsgált tájrészben a holocén során folyamatosan jelen voltak mocsarak, láperdők, üde és száraz erdők, cserjések és gyepek. Az élőhelyi heterogenitásnak edafikus és tájhasználati okai egyaránt vannak.

A teljes kutatási jelentés letölthető honlapunkról >>

Fotó: Molnár Ábel Péter

2019.01.04 - KerpelyKlára

A Turjánvidék filmje már az interneten is megnézhető

Játékos ürgék, találékony búnosbankák, vadászó ölyvek, udvarló mérgeskígyók és sok védett növényfaj találja meg otthonát a Táborfalvi Lőtéren a hétéves LIFE természetvédelmi projekt eredményeképpen. Filmünk alkotói bepillantást engednek e különleges világ kulisszái mögé...

Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika készítette el a természetvédelmi munkákat bemutató és a Turjánvidék kincseit is felvillantó rövidfilmet.

2018.10.30.

Színes összefoglaló projektünk eredményeiről

Már honlapunkról is letölthető a a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér valamint a Dabasi Turjános TT természtvédelmi értékeinek megőrzésére irányuló LIFE projekt összefoglaló füzete két nyelven:

• magyarul >>
• angolul >>

Ha nyomtatott példányokra lenne szüksége, kérjük írjon a klara.kerpely [kukac] wwf.hu címre.

Néhány érdekes adat a legfontosabb veszélyek elhárításást célzó hét éves közös munka eredményei közül:

A területek kiszáradásának mérséklésére:

• Körülbelül 1400 hektáron javítottuk a vízháztartást 7 közepes méretű és 10 kisméretű vízvisszatartó műtárgy építésével

A rákosi vipera élőhelyének védelme és javítása érdekében:

• Mintegy 1000 hektár üde gyepen a kaszálás helyett bevezettük a legeltetést
• Összesen 74 hektár szántót gyepesítettünk vissza, ezzel a rákosi vipera és a túzok élőhelyét bővítettük

Az őshonos élőhelyeket fenyegető özönnövények visszaszorítása terén:

• 1172 hektár homoki élőhelyet tisztítottunk meg az özönnövényektől
• Az idegenhonos ültetvények helyett 37 hektáron őshonos homoki erdőt ültettünk, illetve 26 hektáron gyeppé alakítottuk át őket
• 51 hektár éger-kőris ligeterdőt mentesítettünk az özönnövényektől és 2 hektáron nemesnyáras helyett őshonos kőrisest telepítettünk
• Özönnövényekről szóló szakmai konferenciáinkon több mint 200-an vettek részt

A természeti értékek megismertetése és az általános veszélyek elhárítása érdekében:

• Több mint 300 védett fajról kb. 27 000 új adatot gyűjtöttünk
• Rosalia tanulmánykötetet készítettünk a Turjánvidékről, melyet 500 példányban nyomtattunk ki
• Aktualizáltuk a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér teljes területének kezelési tervét
• A projektterületen és környékén 8 db tájékoztató táblát, 20 db Natura 2000 táblát, 81 lőtéri kiegészítő táblát és 40 sorompót helyeztünk ki

• Vezetett kirándulásainkon közel 200 gyerek és felnőtt vett részt
• Költőládákat helyeztünk ki madarak (szalakóták, baglyok, vércsék) számára
• Összesen 15 tudományos közleményt, illetve konferenciaelőadást készítettünk
• Összesen 37 000 db tematikus kiadványt adtunk ki és osztottunk szét
• Weboldalunkat hét év alatt 75 000-en látogatták meg
• Több mint 160 médiamegjelenés, köztük több televíziós szereplés mutatta be természetvédelmi munkánk részleteit
• A 25 perces filmünket több TV-csatorna levetítette és 100 példányban DVD-n is megjelentettük

Fotók: Csóka Annamária, Verő György, Kerpely Klára

2018.09.27 - Kerpely Klára

Veszélyes növények

Ki gondolná, hogy sok szép, látványos növény veszélyt is jelenthet? Nem a mérgező bogyókra gondolunk, hanem olyan gyorsan terjedő fajokra, amelyek mindent elborítva kiszorítják az őshonos élővilág képviselőit a természetes élőhelyekről. Az özönnövények a kertekben is gyakran előfordulnak, és sokan nem is sejtik, hogy a kertjükbe ültetett fa vagy virág kiszabadulva hazánk természeti értékeit veszélyeztetheti.

Mi nyílik a kertemben? - ezzel a címmel jelent meg legújabb kiadványunk, ami segít eligazodni az özönnövények világában. Összefoglalja, melyek a legtöbb problémát jelentő fajok a Duna-Tisza közén, hogyan ismerhetjük fel őket, és mit tehetünk elszaporodásuk megelőzésére. Arra nézve is nyújt javaslatokat, hogy mit ültethetünk helyettük, ha meghoztuk azt a döntést, hogy Magyarország természeti sokszínűségének védelme érdekében eltávolítjuk a veszélyes özönnövényeket a kertünkből.

A kiadványt a Turjánvidék projektterülettel határos településeken, Táborfalván, Tatárszentgyörgyön, Örkényben és Dabason minden kertbe eljuttatjuk a posta segítségével.

Emellett honlapunkról is letölthető >>

Nyomtatott példányok is kérhetők a klara.kerpely [kukac] wwf.hu címen.

2018.07.18 - Kerpely Klára

Megjelent a Rosalia kötetek 10. száma: Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában jelent meg a páratalanul gazdag élővilágú Turjánvidéket bemutató tanulmánykötet. A kötet összefoglalja a kutatások és a gyakorlati természetvédelem terén egyaránt nagy múlttal rendelkező Ócsai Tájvédelmi Körzetben, a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen és a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren eddig elért fontosabb eredményeket. A könyv bemutatja a LIFE projekt keretében végrehajtott természetvédelmi munka és kutatás eredményeit is. A magyar nyelvű tanulmányokhoz rövid angol összefoglalók is készültek.

A kötet letölthető honlapunkról is a Letöltések oldalon keresztül >>

2018.06.10 - Kerpely Klára

Látogatás Kaszón

Május végén Kaszón jártunk, ahol a "Víz az erdőben" című konferencián mutattuk be a Turjánvidéken létrehozott vízvisszatartó rendszer eredményeit.

A konferenciát a KASZÓ-LIFE projekt keretében a KASZÓ Zrt. és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet szervezte meg 2018.05.29-30. között Water in Forests címmel. A konferencián 5 nemzet (lengyel, szlovák, horvát ó, szerb, magyar), 53 fő részvételével képviseltette magát erdészeti, természetvédelmi és vízügyi szakemberei által.

Az első nap folyamán az erdők vízigényéről, a Kárpát-medencét érintő szélsőséges vízháztartási helyzetekről, az erdők egészségi állapotáról, a keskenylevelű kőrist érő negatív hatásokról tartottak előadást.

Ezután a KASZÓ-LIFE projekt keretében elvégzett természetmegőrzési feladatokat, valamint a beavatkozások hatásainak vizsgálata során kapott eredményeket részletezték. Az előadások alatt elmondottakat a délutáni terepbejárás során élőben is megnézhettük.

A Kűvölgyi-tavak felújításával és négy tóból álló tórendszerré bővítésével kapcsolatos munkákat a helyszínen ismertették. Egy kocsányos tölgy és egy éger monitoringpontot is érintettek, ahol a beavatkozás hatásait vizsgálják. Utolsó állomásként egy vízfolyáslassítást szolgáló mederbordát néztünk meg.

A konferencia második napján a klímaváltozás miatt intenzíven terjedő rovarfajokról, az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló projektekről hallgattak meg előadásokat a résztvevők.

2018.05.02 - Kerpely Klára

Víz, víz, víz!

A Táborfalvai Lőtéren idén tavasszal már teljes kapacitással üzemel a vízvisszatartó rendszer. A csatornákon 4 közepes méretű (3 új zsilip és 1 zsilipfelújítás) és 10 kisméretű vízügyi műtárgy készült, amelyek alkalmasak rá, hogy a katonai terület éleslőtéri részén és a védőzónában ne hagyják elfolyni a tavaszi vizeket és ezáltal javítsák a terület vizháztartását. A zsilipeken és tiltókon elhelyezett vízmércéket a nemzeti park igazgatóság és a honvédség munkatársai folyamatosan figyelik, hogy a rendszer üzemelését szabályozó üzemrendet az első év tapasztalatai alapján lehessen összeállítani.

Szabályozható pallós kisműtárgy a lőtéri csatornákon (fotó: Csóka Annamária)

A szintén a projektterülethez tartozó Dabasi Turjános TT-ben is le vannak zárva a 2015-ben átadott zsilipek, és tartják a vizet a láperdőben és az orchideás lápréteken. A két vízvisszatartó rendszer együtt már valóban észlehető javuláshoz vezet az egész térségben, ami azért is fontos, mert a szárazodás országszerte egyre fenyegetőbb problémaként jelentkezik.

Örül a víznek a láperdő (fotó: Szekeres Zoltán)

Minden jel arra mutat, hogy a több víznek itt mindenki örül. A katonaság számára a víztől duzzadó növényzetnek köszönhetően csökken a lövészettel járó tűzesetek kockázata. Az erdészet számára előny, hogy a közeli kőrises ligeterdőben javul a fák vízellátottsága. A gazdálkodók, akik a környékbeli gyepeken legeltetik állataikat, már jelezték, hogy örülnek a víznek. Sőt, azt kérték, hogy ha lehet, állítsák magasabbra a vízszintet a műtárgyakon, tartsanak meg több vizet.

A természetvédők pedig örömmel látják, hogy a fokozottan védett óriás útifű élőhelye a lőtéren áprilisban még víz alatt állt. A mocsárrétek e ritka növénye kifejezetten szereti, ha május elejéig víz borítja az élőhelyét. További felfedezés, hogy idén tavasszal gőtékkel is találkoztak a területen dolgozó kollégák. Azonban mivel a kétéltűekre vonatkozó alapállapot-felvétel nem készült a pályázatunkban, tudományosan nem lenne megalapozott azt állítani, hogy a vízvisszatartásnak köszönhető a megjelenésük. Mindenesetre, a gőték sem panaszkodtak a szaporodásukhoz kedvező vízállások jelenlétére.

A vízzel teli csatornák magukért beszélnek már a próbaüzem során (fotó: Csipak Ármin)

A vízvisszatartás az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak a mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz is nagyon fontos eszköz. A vizesélőhelyek párologtatásukkal javítják a mikroklímát, segítik a gazdálkodást, elszivárgó vizeik táplálják a talaj tartalékait. Ezenkívül a vízzel feltöltött tájban az időjárás is kevésbé szélsőséges, kevesebb kárt okoz az aszály vagy a tavaszi fagy. Mindemellett kellemes környezetet nyújtanak, ahol a nyári hőségekben enyhet találhatnak az emberek. Ezért indította az útjára a WWF új LIFE projektjét, ami a vízmegtartásra építő települési alkalmazkodás módszereinek elterjesztését célozza. A projekt honlapja: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu

2018.03.02 - Kerpely Klára

Már a méhek is várják

A rákosi vipera élőhelyének kiterjesztése érdekében pályázatunkban a gyepes területek között tájsebként éktelenkedő szántók közül két terület visszagyepesítését végeztük el. A visszagyepesítés általánosan alkalmazott technikája a lucernavetés, mert így a több éves folyamat során, ami alatt a természetes gyepfajok újra megerősödnek, a lucerna még néhány évig kaszálható, vagyis bevételt hoz a bérlőnek.

A Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen azonban szerencsénk volt. Már az első tavaszon, mikor nem volt szántás egy szántóból átalakításra kijelölt 19 hektáros területen, megjelentek a jellegzetes perjefajok (fűfélék), ezért a lucernavetésre egyáltalán nem volt szükség. 3-4 év elmúltával már csak a szakemberek veszik észre a különbséget a soha fel nem tört és a spontán visszagyepesedett részek között.

Négy év alatt visszagyepesedett egykori szántó természetvédelmi területen (fotó: Csóka Annamária)

A lőtér egyik sarkában, egy másik 55 hektáros szántón azonban jóval több erőfeszítést kívánt a természetközeli állapot helyreállítása. A lucerna mellett itt egy különleges technológiát is bevetettünk. Amikor a lucerna többszöri kaszálás után már elkezdett kikopni, a fűfélék sokféleségének a növelése érdekében 43 féle, a természetes gyepekben előforduló növényfaj magjait vetettük el. Több mint 250 kg apró mag kiszórásával és 1500 előnevelt palánta elültetésével olyan fajokat is meg tudtunk honosítani, amelyek maguktól addig nem tudtak átterjedni a szomszédos gyepes területekről. A változatos virágzó fajokkal tarkított gyep a vipera mellett ízeltlábúaknak, köztük sok méhfajnak is otthont fog jelenteni.

A magyar szegfű és a szarvaskocsord magjai közelről (fotó: Orlov Imre)

Az újszerű eljárás a MTA Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek is felkeltette a figyelmét, akik az eredmények nyomon követésében és dokumentálásában segítséget fognak nyújtani a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Munkatársainak.

A palánták kiültetése a lucernásban (fotó: Orlov Imre)

Réti virágok nevelése kertészetben (fotó: Orlov Imre)

2018.02.01. - Kerpely Klára

Pályázati futamidő hosszabbítás

Jóváhagyta az Európai Bizottság pályázatunk meghosszabbítását 2018. szeptember végéig. Ez jó lehetőség számunkra, hogy folytassuk az özönnövények visszaszorítását és az erdőfelújítások gondos ápolását. Emellett fontos, hogy az elkészült vízvisszatartó kisműtárgyak működését így legalább egy nyári időszakban meg tudjuk figyelni és pozitív hatásukat dokumentálni tudjuk a zárójelentésben is.

2017.12.08 - Kerpely Klára

Miért oly veszélyesek az idegenhonos özönnövények?

Talán sokan feltették ezt a kérdést magukban, mikor honlapunkon arról olvastak, milyen óriási feladat az özönnvények elleni küzdelem, amit a természetvédők folytatnak.

A válasz sokrétű, mert az idegenhonos invazív fajok nemcsak a természeti környezetet veszélyeztetik, hanem gazdasági károkat is okoznak, és nem egy közülük az emberi egészségre is veszélyt jelent. Legismertebb példa a parlagfű, ennek pollenjére csaknem 2,5-3 millió ember érzékeny Magyarországon. Még veszélyesebb a szerencsére kevésbé elterjedt kaukázusi medvetalp. Méreganyagai megtalálhatók a levelén, szárán, virágán, gyökerén hajtásain és magjain is, legnagyobb koncentrációban a száron levő szőrökben. Ha a növény nedve a bőrre kerül, fény hatására csúnya sebeket okoz, enyhe bőrpírtól egészen a váladékkal telt hólyagosodásig, szembe kerülve pedig akár  vakságot is.

Az inváziós növények gazdasági károkozása is jelentős. Például a hullámtéri legelők vagy kaszálók tulajdonosai hamar szembesülnek vele, hogy ha egy-két évig nem kaszálnak vagy nem legeltetnek, csak gyalogakác-tengerre számíthatnak. Az ártéri erdők nagy részén az értéktelen fájú zöld juharral és amerikai kőrissel küzdenek a gazdálkodók, a szárazabb erdőkben pedig a bálványfa terjedése okoz károkat. Ha egy faj már elterjedt, a kiirtására tett próbálkozások hatalmas mennyiségű pénzt emésztenek fel, a felszabadított terület helyreállításának költségei pedig szintén jelentősek.

Az Észak-Amerikából érkezett zöld juhar levele, virága és termése (rajz: Zsoldos Márton)

A természeti környezetre nézve a természetes élőhelyek pusztulása és feldarabolódása mellett az özönfajok terjeszkedése a legfőbb veszélyforrás. Ezt támasztja alá az a kérdőíves felmérés is, amit a hazai védett területek kezelői – természetvédelmi őrök, biológusok – körében végeztünk 2016-ban. Míg Európában a második legsúlyosabb problémának tartják az özönfajok terjedését, a magyarországi vizsgálat szerint nálunk a biológiai inváziók által okozott károsítás az első helyre került. Az özönfajok a védett területeink 97%-án jelentenek gondot!

A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy mely fajok jelentik a legnagyobb problémát az egyes védett területeken. Az első tíz faj közül nyolc Észak-Amerikából jött hozzánk. Mind a tíz több mint 100 éve érkezett, többnyire szándékos betelepítés eredményeként. Ezek szerint sikerességüket nem csak annak köszönhetik, hogy agresszívan foglalják el az élőhelyeket, hanem annak is, hogy volt idejük elterjedni és ezt korábban az ember is elősegítette. A remélt haszon az özönfajok esetében azonban messze alatta maradt a megállíthatatlan terjedésükkel okozott károknak.

A legtöbb hazai védett területen problémát jelentő növény- és állatfajok (144 terület adatai alapján):

Megjelent az özönnövények elleni védekezés tapasztalatait összefoglaló Rosalia 3. kötetnek a második, bővített kiadása. Innen letölthető: http://www.dunaipoly.hu/uploads/2018-02/20180205132950-rosalia-kezikonyv-3-2nd-ed-net-compressed-cl1qjctb.pdf

2017.11.09 - Csóka Annamária

Csiga, az élet körforgása

A csigák - pozitív értelemben - ritkán kerülnek reflektorfénybe, ezért is örömteli, hogy idén Varga András malakológus ellátogatott a projektterületre, és végre megugrott a csigaadataink száma!

Mely védett és egyben Natura 2000 (azaz európai szempontból is jelentős) fajok kerültek elő a Turjánvidéken?

2017.10.19. - Kerpely Klára

Kamerák és mikrofonok

Nagy médiaérdeklődés mellett megtartottuk a hat éves LIFE projekt záró sajtóeseményét, ahol egy rövid tájékoztatót követően a terepen is bemutattuk az elért eredményeket.

Lánctalpas kétéltű vasparipán

Közelebbről töméntelen ritka, védett fajt fedezhetünk fel (Fotók: Czabán Máté)

A sajtóközlemény innen letölthető >>, sajtófotók az élővilágról és a természetvédelem érdekében végzett beavatkozásokról, illetve a bejárásról az alexa.berende@wwf.hu címen kérhetőek.

2017.10.12.

A Tiltott zóna a Duna World műsorán

Elkészült Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika különleges hangulatú filmje a Táborfalvi Lőtér élővilágáról és most vasárnap, október 15-én, délután 3-tól látható a Duna World csatornán.

TiltottZona_TRAILERhu from Szabolcs Mosonyi on Vimeo.

A film egy olyan helyet mutat be, ahova nem vezetnek túraútvonalak, nem szabad kutyát sétáltatni, se kerékpártúrát szervezni, nem tanácsos sátorozni és tábortüzet gyújtani sem. A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótérre a belépéshez speciális engedélyek kellenek.

2017.10.10. - Csóka Annamária

Itt a futrinka, hol a futrinka

Befejeződött jeladós magyar futrinka kutatásunk a Táborfalvai lőtéren, mely csaknem egy héten át, éjjel-nappal folyt. Miközben madaraknál már bevett módszer, hogy jeladóval látjuk el őket, hogy többet tudjunk meg mozgásukról, a technológiai fejlődés meghozta a lehetőséget arra, hogy a rovarvilág képviselőit is kövessük miniatűr jeladók és a jelek fogására alkalmas vevőkészülék segítségével.

Egyed keresése az antennás vevőkészülékkel. Fotó: Csóka Annamária

Magyarországon először került sor bogarak jeladózására, és világszerte is ritka még az ilyen jellegű kutatás!
Az eredmények olyan kérdésekre adnak választ, mint például mekkora utat tesznek meg ezek a fokozottan védett futóbogarak, melyik élőhelyet kedvelik, milyen napszakban és időjárási körülmények között aktívak.

Jeladóval felszerelt magyar futrinka. Fotó: Csipak Ármin

Az eredmények kiértékelésére még várnunk kell, de már az előzetes adatok is megmutatják, hogy a futrinkák számára a boróka korántsem jelent átjárhatatlan akadályt. A legmozgékonyabb egyed által egy hét alatt megtett távolság összege: 45,7 m volt, mig a "leglustább" csak 11,1 m-t haladt.

2017.10.05. - Csóka Annamária

Megkezdte vándorlását Örs, a fiatal kígyászölyv

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és az MME Kígyászölyv Munkacsoport munkatársai idén júliusban helyeztek jeladót a fokozottan védett madárfaj fiókájára, amely végül meglepően későn, október 1-én kelt útra Afrikába. A következő hetekben feltehetően a kelet-európai régióban jelölt fajtársaihoz hasonlóan a Boszporusz - Szuez útvonalon fog haladni és remélhetőleg sértetlenül éri el a Száhel-övezetet.

Magyarországon kevesebb, mint 50 pár költ a ritka madárfajból. A főleg erdei és feketefenyőre épített fészekben egyetlen fiókát nevelnek. Táplálékukat zömében kígyók és gyíkok alkotják.

A Turjánvidék LIFE+ projekt által támogatott GPS-GSM jeladó segítségével nyomon követhető a vándorlás útvonala, illetve pontosabb képet kaphatunk faj táplálkozási szokásairól. Ezek az adatok hosszú távon elősegítik a madárfaj védelmét és fény derülhet eddig ismeretlen veszélyeztető tényezőkre is.

A mozgását az alábbi oldalon lehet nyomon követni:

http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_334=334

Fotók: Árvay Márton

2017.08.16. - Árvay Márton

Jól vannak a lőtéri hamvas rétihéja fiókák

A facebook.com Hamvasretihejavedelem csoportjának oldalán jelent meg elsőként a jó hír, hogy a Lőtér területén a ragadozók ellen korábban körbekerített hamvas rétihéja fészekben szépen növekednek a fiókák. Az ornitológus szakemberek színes- és fémgyűrűvel is ellátták a négy fiatal madarat.

Fotó: Turny Zoltán

További képek a gyűrűzésről >>

2017.08.14. - Csóka Annamária

Egerek reggelije – na jó, van köztük pocok is

A Dabasi Turjános TT környékén kisemlős csapdáztunk, és ott kerültek elő többedmagukkal ezek a kedves állatok. Azt szeretnénk megtudni, milyen fajok és milyen egyedszámban élnek itt. (Természetesen az adatok feljegyzése után a kutatók a fogás helyén el is engedték őket.)

A tavaszi, első mintavételezés eredménye lelombozó volt, még a közönséges fajokból is csak néhány példány került elő. Ennek oka valószínűleg a szokatlanul zord tél, mely szinte lenullázta az állományokat, de mostanra kezdenek ismét megerősödni.

Mindannyiunk álma, hogy előkerüljön a csíkos szöcskeegér, amely ugyan nem ugrál, de nevéhez méltóan legalább szöcskét is eszik. Erre egyelőre minden reményünk megvan, mert bizonyítottan élt ezen a területen. A kutatás ősszel folytatódik...

Fotó: Cserkész Tamás (Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület)

2017.06.01. - Kerpely Klára

Tisza-parti vendégek a Turjánvidéken

Május végén a Tisza-parti Törökszentmiklósról érkezett csoportot vezettük végig a projektterület szélén futó Betyár-dombi tanösvényen. A társaság lelkes természetbarátokból állt, hiszen a kirándulást a 2016-os Nagy Ugrás az Élő Folyókért kihívás nyerteseként érdemelték ki. Ennek ellenére legtöbbjük még sosem járt ebben az otthonuktól alig másfél órányira található, ritkaságszámba menő alföldi erdőben. A Tisza árteréhez szokott szemüknek izgalmas újdonságot jelentett a száraz homoki gyepek és erdők, de még a nedvesebb kékperjés rétek élővilága is. Főként rovarokat, gyíkokat, madarakat és természetesen növényeket tudtunk megfigyelni. A száraz vidékek természetvédelmi problémáiról és a kezelésükre alkalmazott módszerekről is sok új információt hallottak.

Zöldövezeti, panorámás "társasházi lakások"

Kilátás a harkályodúból

A tanösvény-túra után a Turjánvidék LIFE projekt számára kiemelten fontos, fokozottan védett rákosi viperával ismerkedtek meg a vendégek. Mivel ez a veszélyeztetett hüllőfaj rendkívül ritka és ráadásul nagyon félénk, a természetben kicsi az esély a találkozásra. Ezért a törökszentmiklósiak kirándulása a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nem messze működő Rákosivipera-védelmi Központjában ért végett, ahol Péchy Tamás mutatta be a fajmegőrzési program eredményeit.

Fiatal rákosi vipera a tenyésztőközpontban

2017.05.18. - Csóka Annamária

Kígyónyelv a láthatáron

A kis holdruta után újabb kistermetű védett harasztfaj bukkant fel a lőtéri területen. Éppen orchidea- és nősziromtöveket mértünk be GPS-sel. A keresőkép tehát rájuk volt beállítva :-) Egy helyen letettem a hátizsákom a földre, leguggoltam mellé, kotorásztam benne valamit. És körülöttem feltárult egy másik világ, ami történetesen kígyónyelvvel volt tele…
Ebből fajból ezen az élőhelyen a 10 cm-es már kapitális példánynak számított, de több száz egyedet találtunk belőle, és nagyon soknak volt füzéres szaporítóképlete is. Ennyire még sohasem vettem észre, hogy tényleg hasonlít egy szájra és a belőle kilógó kígyónyelvre – legalábbis ami annak hosszát illeti.

Fotó: Verő György

2017.05.08.

Nyitott Orchidea-túra a Dabasi Turjánosban

Május 14-én, vasárnap vezetett túrára várjuk az érdeklődőket a Dabasi Turjánosba, ahol Verő György, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre vezetésével ismerhetjük meg a láprétek izgalmas élővilágát. Különleges alkalom ez, mert a fokozottan védett természeti területre belépni csak vezetett túrán vagy egyedi engedéllyel szabad. Ráadásul most van az orchideák virágzásának ideje, így ha szerencsénk van, lencsevégre kaphatunk néhányat.

Találkozó: 10:00, Dabas, Kossuth László u. vége (GPS: 47.183556, 19.306856)

A túra hossza: 5-6 km, 3 óra

Vitézkosbor (Orchis militaris), fotó: Pusztai Anna

2017.04.07. - Verő György

Vízalatti világ

Az út menti árkok, ha bennük víz, menedéket nyújtanak számos védett kétéltűnek. Az első képen egy dabasi árokban felfedezett hím pettyes gőte, a másodikon egy barna ásóbéka petezsinórja látható. Az elmúlt évtizedekben megfogyatkoztak a vizes területek az Alföldön, egyre kevesebb a sekély, kis kiterjedésű vízállás, ami a kétéltűek szaporodása szempontjából is kifejezetten kedvezőtlen. A Turjánvidék LIFE projekt keretében a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen kiépített aktív vízpótló rendszer abban is segít, hogy ezek az érzékeny fajok továbbra is megtalálják a számukra megfelelő élőhelyet és fennmaradásuk ne kerüljön veszélybe.

Fotók: Verő György (hála a vízálló szolgálati fényképezőgépnek)

2017.03.28. - Verő György

Egy igazi elit katona a Lőtérről

Gyorsan fut, sebesen száll, és jaj az útjába kerülő kisebb jószágoknak. Lefényképezni is csak gázolás után sikerült (nem én voltam!) A homokfutrinkák angol neve tiger beetles, azaz tigrisbogarak. Van még kérdés?

Mezei homokfutrinka, Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér dabasi része, fotó: Verő György. (A száraznövény-aljzat átverés, a csupasz talajfelszínt szereti, csak oda már nem sütött le az esti nap.)

Még több élmény a Táborfalvai Lőtérről és Dél-Pest megye további kincseiről a Dél Pest Megyei Természet Facebook csoportban.

2017.03.27. - Verő György

Itt a tavasz! Ébred a természet a lőtéren

A területet járva szinte minden nap újabb és újabb érdekességek kerülnek a szemem elé. Már lassan két hete, hogy Dabason a gyóni gólyafészekbe visszatértek a lakói. Pár nap múlva a táborfalvai katonai bázis melletti fészekbe is megérkeztek. A gólyapár tavaly négy fiókát nevelt fel itt, láthatólag nem zavarja őket a katonai tevékenység közelsége sem.

Fotó: Verő György

2017.03.24. - Verő György

Csodálatos virágok a vércséknek

A ragadozómadarak megtelepedésének segítésére vércse költőládákat helyeztünk ki a Táborfalvai Lőtér aktívan nem használt részén az 1000 Odú Egyesület segítségével, s eközben sikerült lencsevégre kapni az éppen nyíló fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans).

Fotó: Verő György

A fekete kökörcsin virágát, ami valójában nem is fekete, hanem egészen sötétlila, puha szőrök borítják, ezzel egészen különleges megjelenést kölcsönöznek neki. Védett növény, eszmei értéke 5000 Ft.

2017.01.25. - Verő György

Ragadozómadarak a Turjánvidék felett

Elkészült az idei téli Sasleltár, benne a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dabasi és tatárszentgyörgyi megfigyelései: a fagyos vasárnapon egy rétisas párt, egy parlagi sast, továbbá kékes rétihéjákat, egy héját, vörös vércsét és egerészölyveket láttunk.

Hamvas rétihéja Fotó: Csonka Péter

A hazánkban telelő ragadozómadarak téli számlálását, amit "Sasleltárnak" vagy "Sasszinkronnak" is neveznek, idén tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. További információ az idei Sasleltárról a Helicon LIFE projekt honlapján található >>

2016.11.03. - Kerpely Klára

Meghosszabbított pályázati futamidő

Az Európai Bizottság hivatalosan is jóváhagyta a Turjánvidék LIFE projekt tizenöt hónappal, 2017. december 31-ig történő meghosszabbítását. Így több mint egy év plusz idő áll rendelkezésünkre, hogy a vízépítési munkákra tervezett költségvetésből megtakarított összegből a projekt eredeti céljainak megfelelő további természetvédelmi tevékenységeket valósítsunk meg a Turjánvidék Natura 2000 területen (elsősorban a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér területén).

A 2017-re tervezett feladataink közt szerepel többek között az özönnövények visszaszorítása további területeken, egy lakossági tájékoztatófüzet kiadása az özönnövények elleni védekezésről, az illegális területhasználatok megakadályozása a védett területen, újabb tájékoztató táblák kihelyezése, a lőtéri csatornákon a vízmegtartó műtárgyak kivitelezése, az erdőátalakítás folytatása, madár- és emlősfajok felmérése és a projektzáró sajtóesemény megtartása.

Olvasóinkat továbbra is tájékoztatjuk az előrehaladásról és kapcsolódó híreinkről.

2016.10.04. - Kerpely Klára

Ismerkedés az Alföld rejtett kincsével

Az alig ismert alföldi táj népszerűsítését, értékeinek megismertetését szolgáló tevékenységünk részeként minden évben egy-egy kirándulást szerveztünk a Táborfalvi Lőtér szélén fekvő Betyár-dombi tanösvényre. Az első években a környező települések iskolásait és óvodásait vezettük végig a természetet és a katonai használatot is bemutató erdei ösvényen. Idén ősszel pedig egy csapat Budapesten élő, fiatal felnőtt vehetett részt ezen a ritkán látogatott, érdekes túrán.

A fiatal természetbarátok a WWF tevékenységét régóta követők és segítők közül kerültek ki, de még ők sem ismerték ezt a vidéket, hiszen kirándulásra a legtöbben hagyományosan a hegyvidékeket választják.

Túra az Alföldön (Betyár-dombi tanösvény)

Fontosnak tartjuk, hogy a Turjánvidéken fennmaradt mozaikos természeti tájat, az Alföld rejtett kincsét minél többen megismerjék. Vezetett túránk helyszíne, a Betyár-dombi tanösvény önállóan is szabadon látogatható. Megközelíthető autóval, biciklivel vagy helyi buszjárattal Táborfalváról: http://turjanvidek.hu/?/tanosveny

Fotók: Bombay Bálint, Andrási Eszter

2016.09.14. - Kerpely Klára

Újabb mérföldkövek

Idén áprilisbn benyújtottuk projektünk második félidős jelentését, amiben nem csak a technikai előrehaladásról, hanem az eddig felhasznált forrásokról is beszámoltunk az Európai Bizottságnak. A Bizottság a jelentést jóváhagyta és a következő időszakra vonatkozó támogatási összeg folyósításáról intézkedett. Projektünk eddig benyújtott jelentései honlapunkon is elérhetőek: Letöltések >>

A LIFE program külső megfigyelőcsoportjának projektünkért felelős tagja, Kovács András idén a félidős jelentés elfogadását követően, szeptember elején látogatta meg a Turjánvidéket. Az ellenőrzés első napján áttekintettük az előző látogatás óta elért eredményeket:

• elkészültek a vízvisszatartó és vízpótló műtárgyak a Dabasi Turjános TT-ben,
• megkaptuk a vízjogi engedélyeket a lőtéri területeken tervezett vízvisszatartó műtárgyakra,
• elkészült a lőtér kezelési tervéhez az új, felülvizsgált zónatérkép,
• jól halad az erre kijelölt idegenhonos erdők átalakítása őshonos erdőkké,
• elkezdődött a legeltetés a rákosi vipera élőhelyét jelentő nedves gyepeken,
• folyamatosan bővül a homoki élőhelyeken az özönnövényektől megtisztított terület,
• az özönnövények elleni védekezésről nemzetközi konferenciát tartottunk,
• kirándulásokat szerveztünk a Turjánvidék bemutatására a Betyár-dombi tanösvényre.

A második napon pedig a terepen jártunk, felkerestük mindazokat a helyszíneket, ahol az elvégzett munka eredményeivel találkozhatunk.

Ellenőrzés az egyik erdőfelújítási területen. Fotó: Zanin Éva

2016.08.03. - Árvay Márton

Franciaországban mutattuk be a Turjánvidék projekt eredményeit

Nimes-ben, Franciaországban került megrendezésre június végén az a nemzetközi LIFE+ szeminárium, amelyen a Turjánvidék LIFE+ projekt munkatársai is részt vettek. A konferencián Árvay Márton projektvezető előadása is hallható volt. A 16 országból érkezett 150 résztvevő betekintést nyert a LIFE DÉFENSE NATURE 2 MIL (LIFE11 NAT/FR/000734) pályázat Nimes közeli projektterületein zajló természetvédelmi akciókba. A kerekasztal beszélgetések során a vendégelőadók előadásai olyan természetvédelmi beavatkozásokat ismertettek, melyek a védelmi minisztériumok együttműködése lévén valósulnak meg Lengyelországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Angliában, Izraelben, Jordániában, Svájcban és Magyarországon is.

Több fajmegőrzési program mellett, mint például egy francia kikötőben kialakított mesterséges korallsirály költőtelep, olyan lőtéri területkezelési stratégiákról is szó volt, mint a időszakos legeltetés száraz gyepterületeken, vagy szabályozott égetés hangafüves pusztákon.A Turjánvidék LIFE projekt a konferencia harmadik napján került bemutatásra a „Területkezelés legeltetéssel” szekció során, olyan szervezetek mellett, mint az angliai RSPB, a németországi RANA és a lettországi Védelmi Minisztérium.

A terepi bemutatónapon megtekinthettünk egy on site üregi nyúl szaporító telepet, amely a héjasas megfogyatkozott prédaállományát hivatott erősíteni. A projekt megvalósítása során kialakított etetőhelyen pedig lehetőségünk volt megfigyelni a térség egyetlen költő dögkeselyű párját is, illetve bemutatásra került egy természetes anyagokból kivitelezett itató is, amely a lőtéri legeltetést segíti elő.

További információ a konferenciáról itt››

Fotók: Forgács Kinga, Árvay Márton

2016.06.21. - Kerpely Klára

Bóbitások a Betyár-dombon

Tavasszal ismét megélénkült a projektterületünk szélén, Táborfalva határában kialakított Betyár-dombi tanösvény. Az erdős tájon kanyargó útvonal jelzéssel ellátott és szabadon látogatható. Aki kíváncsi, hogy milyen fák közt sétál és milyen állatok rejtőznek a sűrűben, vagy éppen hogyan alakult ki a vidék, választ találhat a tanösvény színes táblái segítségével. A Budapesti Erdőgazdaság szakemberei vezetett kirándulásokat is tartanak a tanösvényen iskolás és óvodás csoportok számára.

Június 13-án a dabasi Bóbita Óvodából érkezett csoportot vezették végig az ösvényen, hogy a gyerekek közelről ismerhessék meg a természet titkait. A kirándulás során a környék élővilágáról, állatokról, növényekről meséltek a gyerekeknek a területet jól ismerő, évtizedek óta itt dolgozó erdészek.

Bár az ovisok olvasni még nem tudnak, a térképen könnyen beazonosítják, merre jártak a kiránduláson. Az élményekkel teli nap után reméljük, hogy jövőre is visszatérnek, szüleiket, testvéreiket is elhozzák a Betyár-dombra.

Fotók: Molnár József

2016.05.09. - Kerpely Klára

Európai műhelytalálkozó az özönnövények elleni védekezésről

Tizenöt európai ország több mint száz szakemberének a részvételével tartottuk meg április közepén, Budapesten projektünk egyik legnagyobb szakmai eseményét, az özönnövények kezeléséről szóló nemzetközi szeminárumot. A műhelytalálkozón védett területek kezelői, földhasználók, kutatók, hatósági szakemberek, növényvédelemmel foglalkozó vállalkozások, és más érintettek cserélték ki az e témában összegyűlt bőséges tapasztalataikat.

A workshopon elhangzott előadások, a bemutatott poszterek, valamint a rendezvény záró szakmai ajánlásai letölthetőek itt >>

Az előadásokról készült felvételeket a youtube-on megtekinthetik:

A harmadik napon Szigetmonostoron a Szigeti homokok Natura 2000 területen jártunk, ahol a korábbi özönnövénykezelés (HUSK/1101/2.2.1/0052/01 - Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken) eredményeként jó állapotú homoki élőhelyeket találtunk.

A rendezvényen is megerősítést nyert, hogy az invazív növények kordában tartása, terjedésük megállítása nagy kihívást jelent a természetvédelmi szektor és a védett területek kezeléséért felelős szervek számára. A tudásbázis megosztása pedig különösen fontos, hiszen Európában jelenleg az idegenhonos invazív fajok jelentik az egyik legsúlyosabb veszélyt a biológiai sokféleségre, a természetes fajgazdagságra nézve.  Terjedésük ellen - kül

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.

Impresszum